Tüdő Vince legendája

A települési értéktárba történő felvételéről rendelkező határozat száma:

A nemzeti érték bemutatása, története:

Az alsóvárosi eredetű, de a domaszéki Bojárhalomra szakadt, ragadványnevet is viselő Tüdő család sarjadéka Engi Tüdő Vince (1864-1922) a szegedi nagytáj híres szentembere. Orvosi tudománya és vallásos intelmei miatt az egyszerűbb tanyai, városi nép mellett a távolabbi környék bunyevácai, németjei, sőt szerbjei is fölkeresték. Főleg Mária-ünnepeken egész kocsitábor állott tanyája körül. A vidéki nép a szomszédos tanyákban kapott szállást. Tanulatlan, szegénysorsú parasztember volt ő . 4 láncnyi, főleg gyümölcsösből és szőlőből álló tanyabirtokán gazdálkodott, sokszor kellett fogadnia napszámosokat, mert a földmunkára alig jutott ideje. Nem aggódott a holnap miatt. Istenben bízik - mondogatta -.és csak annyit dolgozik, amennyi a megélhetéséhez éppen szükséges. Valami belső megragadottsággal egyrészt örökölte a hódoltsági licenciátus hagyományt: imádkozó és oktató készséget, az alsóvárosi templom lelkiiskoláját, másfelől azt a középkorias szemléletet, hogy a betegség bűnnek következménye, a gonosznak műve, így imádság, böjt, kemény önmegtagadás és a penitencia az egyetlen orvossága. Engi Tüdő Vince tanyáján híveinek segítségével kis kápolnát épített. Ide gyülekezett közös ájtatosság végzésére a környék asszonynépe, de számos "embör", azaz férfi is volt közöttük. Tisztelői útszéli keresztet is emeltek, ahol a Vince bácsitól penitenciába adott imádságokat végezték.

A hagyományra igen jellemző, hogy halála után még jó ötven évvel is tartottak a helyén imaórát, de év közben mostanság is akadnak messzebbről való magányos emberek, akik a kereszt helyén imádkoznak. Szótlanul jönnek, szótlanul távoznak. Sokszor fordultak hozzá, hogy halottjaik túlvilági sorsáról tudakozódjanak. Emlegetik, hogy a kérdezett halottakról álmodott, álmában beszélt velük. Megálmodta, hogy hol vannak. Fehér koszorút kellett a halott számára kötni, elvinni Tüdő Vincéhez. Kilenc nap múlva a fehér koszorúból beszélt, elmondván a halott túlvilági sorsát. Egy emlékező szerint a koszorúra rá is imádkozott. Az utókor Tüdő Vincét táltos tulajdonságokkal is felruházta, aki a halott lelkéért a gonoszokkal is kész volt megharcolni. 2016-ban is tartottak szentmisét a Tüdő keresztnél.

Miért érték? Az értéktárba történő felvétel indoklása.

A szegedi táj három híres, távolabbi vidékeken sem ismeretlen, szinte klasszikus szentembere Böhő Ferenc, Tápai Pista, Tüdő Vince, akik a franciskánus nuova pazzia paraszti megtestesülésének, kései magyar hírmondójának tűnnek előttünk. Életalakításukban, viselt dolgaikban különös egyvelegben jelentkezik a sámán-hagyomány, meghatározói, formálói voltak a tanyasi hitéletnek.

Itt jegyzik még (források listája, bibliográfia; multimédiás megjelenés; egyéb):

Grynaeus Tamás: Engi Tüdő Vince: A legenda és a valóság, a Móra Ferenc Múzeum évkönyve 1972-73/1, Szeged, 1974
https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_CSON_EK_1972_73_1/?pg=26&layout=s

Sávai János; Grynaeus Tamás: Tüdő Vince betegei, Néprajzi Tanszék, Szeged, 1994
https://orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/4.25/savai_grynaeus_tudo_vince.pdf

Bálint Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész, Szeged, a Móra Ferenc Múzeum évkönyve 1978/79/2, Szeged, 1980
https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_CSON_EK_1978_79_2/?pg=0&layout=s

szentmise a Tüdő keresztnél

részlet Engi Tüdő Vince betegfelvételi naplójából

Tüdő Vince legendája

Haladó beállítások