Az államszocialista időszak mezőgazdasági modelljei
(szakszövetkezetek, kiskertek)
Szakszövetkezetek
A települési értéktárba történő felvételéről rendelkező határozatok száma:
A nemzeti érték bemutatása, története:
"Domaszéken Szőlőskert néven alakult meg az első kollektív gazdaság. 1650 kataszteri hold földön, 250 család és 27 családtag lát hozzá hamarosan a közös nagyüzemi gazdaság megteremtéséhez... A zsúfolásig megtelt művelődési ház nagytermében mintegy 400-an foglaltak helyet. Hozzáértéssel vitatták meg a mintaalapszabályt, s aztán elfogadták. Egyhangú lelkesedéssel választották meg vezető testületüket, az igazgatóságot. Elnöknek az egész tanyavilágszerte nagy közmegbecsülésnek örvendő Balog Ferenc 10 holdas gazdát tették meg."
Az úgynevezett 3. típusú szövetkezet tagi használatban hagyta a földterületet és az eszközöket. A kezdeti nehézségek után szerződéseket kötöttek mezőgazdasági terményekre, állathízlalásra és felvásárlásra, ezáltal a szakszövetkezet tagjai szolgálati időt szereztek, ami a későbbi nyugdíjazás szempontjából meghatározó jelentőségű volt. A szövetkezet gépi munkát valamint növényvédő szert és műtrágyát biztosított a termeléshez.
Tekintve, hogy a szövetkezet tagjai kisparcellákon gazdálkodtak és azok szinte mindenkinél több szövetkezet területi illetékeségébe estek, állandó gondot jelentett a földterületek elcserélése a szövetkezetek, illetve a tagok között. Ennek is betudható, hogy a szövetkezetek néhány év után egyesültek Szőlőfürt Szakszövetkezet (elnöke Kalivoda Imre) néven. Gazdasági oka is volt ennek, hiszen a nagyobb szövetkezet könnyebben jutott támogatáshoz, olcsóbb, hatékonyabb volt az irányítás is.
A szövetkezeti forma keretében közös területet is kialakítottak, ahol gabonát, paprikát termeltek, 136 hektár szőlőt és 50 hektár őszibarackot ültettek, felvásárló telepet, szarvasmarha telepet, műanyagüzemet, savanyítóüzemet létesítettek. Ezzel a saját gazdálkodás mellett tagjaiknak munkalehetőséget is biztosítottak, és a mezőgazdasági termékek feldolgozásával értékesebb árut állítottak elő.
Az 1980-as évek végén a szövetkezet megszűnt. A tagoknak aranykorona arányában "visszaadták" földjeiket, a közös vagyon részben természetben, részben részjegyben felosztották, illetve kárpótlási jeggyel kártalanították.
Miért érték? Az értéktárba történő felvétel indoklása.
A községesítés utáni szövetkezetek szervezése során Domaszéken és a környező településeken egyedi módon a 3. típusú szövetkezeti csoportok, az úgynevezett szakszövetkezetek kerültek megszervezésre. Ezért ezt a szövetkezeti forma emlékét feltétlenül meg kell őrizni, és értékeink között megtartani, hiszen a szocialista viszonyok között ebben a szövetkezeti formában lehetőség nyílt a magán családi gazdaságok kialakulására. Ennek oka részint a kisparcellás és tanyás művelési hagyományok, valamint a terület speciális - akkori viszonyok között periférikus - elhelyezkedése is voltak.
Itt jegyzik még (források listája, bibliográfia; multimédiás megjelenés; egyéb):
Szeged Járási Tanács VB. iratai (1963-1970):
https://www.csml.hu/csml-digitar/SzegedJarasiTanacs-epiteseskozlekedes.pdf
Kristó Gyula (szerk.): Szeged Története 5., Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 2010, pp. 614-649
elektrokinuks megjelenés:https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/szeged/szeged_tortenete_5/
Képek: https://infoisvalue.eu/
Zárt kiskertek
A települési értéktárba történő felvételéről rendelkező határozatok száma:
A nemzeti érték bemutatása, története:
A kiskertek az 1970-es években váltak népszerűvé Domaszéken, főként a Szegedről kiköltözők körében. A folyamat tehát a tanyásodáshoz hasonló, ebben az időszakban státuszt jelentett kiskerttel rendelkezni, csakúgy mint korábban parasztpolgári életmódot folytatva tanyát birtokolni. Az Ábrahám kiskertek hangulatos szűk utcácskái, gyümölcsösei idilli, részben nosztalgikus látványt nyújtanak, hiszen az újkeletű kiköltözések ma már inkább más területeket érintenek.
Miért érték? Az értéktárba történő felvétel indoklása.
Domaszék kialakításával jelentős mértékben csökkentek a szőlőtermő területek, így méginkább felértékelődött ezen "vállalkozások" szerepe. A kiskertek, üdülők, úgynevezett "hobbikertek" a korban aktív pihenés lehetőségét jelentették országszerte a városokban élők számára. Sajnos napjainkra sok helyen komoly recesszió, a gazdálkodási funkció eltűnése figyelhető meg az ilyen és ehhez hasonló külterületek és egyéb belterületi egységek esetében.
A napjainkban divatos városi közösségi kertek (https://kozossegikertek.hu/) szellemisége is részint rokonságot mutat a kiskertes kultúrával.
Itt jegyzik még (források listája, bibliográfia; multimédiás megjelenés; egyéb):