Tanyás településstruktúra
(tanyasi életforma, iskolák, boltok, kocsmák, szolgáltatóhelyek, mint a tanyasi élet fő találkozóhelyei)
A települési értéktárba történő felvételéről rendelkező határozatok száma:
A nemzeti érték bemutatása, története:
A Csongrád Megyei Értéktár Bizottság munkájának eredményeképp egyik legnagyobb büszkeségünk, örökségünk, "A magyar tanya" a Magyar Értéktár részét képezi, mely érték komplexitása okán a "Kulturális örökség" szakterületi kategóriába illeszkedik.
Domaszéki életében igen nagy jelentősége van e sajátos "világnak" hiszen jelenleg is a község lakosságának több mint fele lakófunkcióként is tekint a tanyára. A tanyás vidékeknek több típusát is leírták az azt kutatók, ezek legfontosabb indikátorai a tanyahelyek sűrűsége, szabályos térbeli formák kialakulása és a város-vidék relációk. A tanya fogalma alatt Domaszék külterületén szétszórt, magányos, egymással azonban - Szeged környékére jellemzően - hagyományosan élénk kapcsolatokat ápoló gazdasági telepeit értjük, melyek ma a mezőgazdasági munkák, s általában a gazdálkodás középpjai. A környezeti tényezőkre építkező organikusan fejlődő kultúrtáj első ránézésre is "tanyavilág". A szegedi alsótanyai szállás vagy tanyaföldek területén alakultak ki a feketeszéli vagy domaszéki Kapitányságok területén legelő-, szántó- és szőlőterülettel rendelkező földterületek, melyekre kisebb-nagyobb, emberi tartózkodáshoz és gazdálkodáshoz szükséges épületeket építettek. Elleinte csak a nyári időszakban tartózkodtak kint, később azonban már egész évben a tanyán éltek és csak ritkán mentek be a városi lakásokba.
A tanyás területek sűrűséget jól mutatja Szeged Város külterületi házszámjegyzéke, miszerint a Feketeszéli Kapitányság területén 1887-ben 547 ház, 4 szélmalom. 2 szárazmalom, 27 szőlőbeli csőszház és 2 iskola; a Domaszéki kapitányság területén 433 ház 4 szélmalom. 2 szárazmalom, 26 szőlőbeli csőszház és 2 iskola volt. A népességszám 1900., 1910, 1930, és 1949-es népszámlálások szerint a Feketeszéli Kapitányság területén sorra 3011, 3084, 2923, 2795 fő, a Domaszéki kapitányság területén 2191, 2313. 2343, 2208 fő volt.
A tanya lakóépületből, állattartó épületekből, tároló- időszakosan használt építményből, illetve a tanyához tartozó földterületből áll, állt. A tanya gyarapodása, az állandó feladatok, a vagyon védelme sok esetben szükségessé teszi, hogy a tanyagazda is gazdaságában éljen. A tanyák közigazgatását eleinte a kapitányságok látták el, majd 1949-ben tanya központok kialakítását határozták el. Domaszék 1952. januártól lett önálló község. Bár a tanyák felszámolására többször történt kísérlet, megszüntetésükre mégsem került sor sőt a mai ismereteink szerint egyre nagyobb jelentősége van a domaszéki tanyavilágnak a község életében.
A tanyai emberek ritkán szabadultak el a gazdaságoktól, ezért a fő találkozási helyek, társadalmi interakciók színterei is a tanyán megépült és működött tanyai boltok és kocsmák voltak.
Tanyasi iskolák:
A tanyasi embereknek az iskola a tudásháza és egyben templom is volt. Minden hónapban meg volt, hogy melyik iskolában tartanak vasárnap délután misét. Régen a Tanító Úr megvásárolta a szenet, fát és a szülők lovas fogattal el vitték az iskolához. A gyerekek behordták a fát, felaprították, a lányok takarítottak, ablakot tisztítottak. Télen a hetes reggel korábban ment iskolába, hogy begyújtson a kályhába, így volt a tanterembe 16-17 fok. Takarítót csak az 1950-es évektől alkalmaztak az iskolák.
Szeged-Alsótanyának azon a táján, melyet ma Domaszék község határaként ismerünk, elsőként a Bojárhalmi iskola épült föl, 1853.április 19-én nyitotta meg kapuját. Az első tanító Sperlyák János volt,aki a megnyitástól kezdve 1880. decemberéig tanított itt. A Bojárhalmi iskolának végül 1928-ig kellett várni a bővítésre, amikor is a Klébesberg - programban kapott egy teljesen új épületet, egy 60 négyzetméteres tanteremmel és egy 16 négyzetméteres szertárral.
A Belső-Domaszéki, illetve Kisivánszéki iskola első tanítója Kvatkovszki Endre volt. Ez az iskola is bővítésre szorult. A régi épület alapján építették újjá 1905-ben, a tanítást azonban csak 1906.január 1-én lehetet elkezdeni.
1854.november 1-ém nyitotta meg kapuját a Feketeszéli (később Belső - Feketeszéli, illetve Balogh iskola,) egy tanteremmel és egy tanítói lakással. Első tanítója Bánzi Endre volt maradt is itt 1862.decemberéig. 1958-ban már volt telefonja.
1856.január 12-én megnyílt a Zöldfás (korábban Homokszőlőki) iskola. A házat a Steinhard-család örökösei engedték át ideiglenes használatra iskola céljára. Első tanítója Berkes Ferenc volt. A megnyitás esztendejében 95 tanulót írtak be, a következő tanévben 120 főre emelkedet a létszám. Az 1890/91-es tanévben már 162 fős volt a tanulólétszám, így meg kellett osztani a tanítási időt délelőtti és délutáni oktatásra. Egy 1940. augusztus 6-án keltezett rendelet kimondta, a Zöldfás iskola tantermének hossza bővítést követően 10 méter, szélessége pedig 6 méter kell, hogy legyen. Tanítólakást is építettek 130 négyzetméter alapterület, az újonnan épült szolgálati lakásba 1941.október 1-én költözött be a tanító házaspár, Gálig László és Zeleziny Izabella. 1947-ben kisajátította a város a Dékány-család közeli kúriáját, s akkor alakítottak ki benne helyiségeket az oktatás céljára. 1958-ban a Zöldfás iskola bővítésére kapott építési engedélyt Domaszék község tanácsa.
Külső-Feketeszéli (későbbi nevén Csala) iskola 1897-ben kezdték építeni. 1898.október2-án nyitotta meg kapuját. A tanítói lakást két szobával, egy konyhával, előszobával és éléskamrával építették. A Külső-feketeszéli iskola első tanítója Kiss Gyula volt, a nyitás évében 134 tanulót írtak be.
1928-ban Klebelsberg (Később Bajai úti) iskola néven épült intézmény kapcsán visszaemlékezésekből tudható,hogy sokáig dolgozott itt, Pálvölgyi Ferenc és felesége, Szabó Julianna. Őket az 1942-ben visszacsatolt Szabadkára helyezték át, átadták így helyüket Kiss Pálnak.
Rengeteg szülői hozzájárulással,munkával épült föl 1935-ben a Császár úti (később Tóth János, majd Kunhalmi) állami elemi népiskola. Első tanítója Csonka József volt.
Ma már a szomszédos Zákányszék község közigazgatási területéhez tartozik ugyan, mégis szót kell ejtenünk a Külső - Domaszéki (későbbi nevén dr,Kószó István) iskoláról, mely 1896.október 1-én nyitotta meg kapuját. Első tanítója Raffner Dezső volt.
Szintén Röszkéhez tartozik ma már, a Kalmár-tanyai (más néven Ladányi) iskola, mely 1912-ben épült a Ladányi dűlőben található lévő Kalmár - tanya mellett.
Az 1981/82-es tanévtől egy iskola volt már csak Domaszéken és csak a belterületen.
Miért érték? Az értéktárba történő felvétel indoklása.
A tanyáknak még ma is igen nagy jelentősége van, mivel a település lakosságának még fele még ma is tanyán él. A tanyák jelentős része eredeti állapotában került felújításra, karbantartásra. Nemcsak tárgyi emlékek, hanem helytörténetileg is jelentős, hasznos létesítményei a településnek.
Hol találom? Az érték pontos földrajzi helye, megközelíthetősége és elérhetőségi címei.
Tanyasi boltok, kocsmák listája:
Itt jegyzik még (források listája, bibliográfia; multimédiás megjelenés; egyéb):
Juhász Antal: A Szegedi táj tanyái (a Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2)
https://epa.oszk.hu/01600/01609/00027/pdf/MFME_EPA01609_1982_1983_2_003-009.pdf
Sziráki Krisztián: A 'tanya' mint sajátos és őrizendő területfelhasználási egység, tanyás települések építésszabályozási irányelveinek újragondolása és alkalmazása Domaszék területén (diplomamunka)
Bálint Ibolya (2004): Oltárkő a katedrán - Újabb fejezetek Domaszék történetéből, Domaszék Község Önkormányzata, 2004; elektronikus megjelenés: NKÖEOK szerkesztőség, 2007:
https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Domaszek/index_oltarko_a_katedran.htm
a bojárhalmi iskola
További képek a Balog iskola életéből: